A szervezetlenség pontosan olyan, mint egy vírus

Laczkó Péter huszonkettedik vezetői törvénye

Egy szervezetlen terület a vele közvetlen kapcsolatban álló területeket is szervezetlenné teszi, mivel egy személy vagy egy részleg szervezetlensége óhatatlanul átszivárog a szomszédos területekre is. Először mindig a legközelebbi munkatársak válnak szervezetlenné, míg végül az egész szervezet fertőzötté válik. Ehhez elég mindössze egyetlen képzetlen vagy felelőtlen ember, aki a hozzá nem értésével, a figyelmetlenségével vagy hanyagságával a többiek termelését is szét fogja szórni. 

Egy szervezetlen környezetben hiába igyekeznek többen is hatékonyan dolgozni, sohasem tudják stresszmentesen, határidőre teljesíteni a feladataikat, mivel a beszivárgó zűrzavart mindenféleképpen kezelniük kell. Számos esetben megfigyelhető, hogy a magasabb felelősségvállalású munkatársak hajlamosak több terhet is magukra vállalni és átvenni a szervezetlen területek hátralékos feladatait. Ha valahol nem mennek rendesen a dolgok, akkor átnyúlkálnak a gyengébben teljesítők felett és megpróbálnak kibővített hatáskörrel működni. Emiatt nagyon túlterheltté válnak. Amikor pedig már a saját munkájukra sem marad elég idejük, a szervezetlenséget akarva-akaratlanul is továbbfertőzik a szervezetben. 

A szervezetlenség forrását nem is olyan könnyű kapásból megtalálni, mivel első látásra szinte minden terület szervezetlennek tűnhet. Pedig mindössze csak arra kell nagyon odafigyelnünk, hogy a túlterhelt területeken kik azok, akiknek a munkáját örökké mások végzik. Egy jó megfigyelő, ezen a szálon haladva végül is mindig meg tudja találni a zűrzavar okozóit. A szervezetlenséget előidéző munkatársakat először precízen lokalizálni kell. De ha már bizonyosak vagyunk abban, hogy tényleg felfedeztük őket, akkor az első megközelítésünk mindig a képzettségük és a hozzáértésük alapos vizsgálata legyen. Ez a probléma belső képzésekkel viszonylag könnyen orvosolható. 

De minden olyan esetben, amikor megbizonyosodtunk arról, hogy valóban rendelkeznek a megfelelő kompetenciával, biztosak lehetünk afelől, hogy itt már nem képzetlenséggel, hanem hozzáállásbeli problémával állunk szemben. Bár a fertőző vírus hordozóit nem tudjuk a kezelés idejére karanténba zárni, de mindig elkülönítve kell szembesítenünk őket azzal, hogy a felelőtlenségükkel és a hanyagságukkal mit okoznak a csoport becsületes tagjainak. Soha ne dorgáljunk mások előtt! Nagyon fontos, hogy amennyire csak lehetséges, kezeljük ezt a kényes helyzetet az elvárható tolerancián belül. Miért bántanánk feleslegesen olyan embereket, akiknek még lehet a viselkedésén javítani? De ha rövid időn belül nem változik meg a hozzáállásuk, és továbbra sem végzik pontosan a feladataikat, akkor mindenféleképpen lépnünk kell. Mert ha még ezután is elnézzük nekik, hogy a legjobb embereinket terhelik agyon, még nagyobb lesz a baj.  

Amikor egy vezető nem fedezi fel időben a szervezetlenség forrását, és nem kezeli a helyzetet gyorsan és hatékonyan, akkor a szervezetlenség úgy terjed majd szét a vállalkozásában, mint a tintacsepp egy pohár kristálytiszta vízben.